II. TENDENCIÁK
II-3 Kinek mit ígérjünk? (Megjelenített igények a 2014 kampányban.) (Társadalmi bázis)
Forrás: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - A 2014-es választási kampány vizuális üzeneteinek szimbolikus és értékvonatkozásai - című tanulmánya nyomán
Hozzáférés: 2018-02-10
Utolsó formázás: 2018-08-03
TÁRSADALMI BÁZIS ÉS A MEGJELENÍTETT IGÉNYEK
Természetes, hogy az indulásukkor még az egyes
sajátos szubkultúrákhoz kötődő (például életkori csoportokhoz, környezetvédőkhöz),
illetve
markáns társadalmi csoportoknak érdekkifejezését (például a gazdasági folyamatok veszteseinek)
felvállaló pártok is megpróbálják
bázisukat szélesíteni, [vö: szegmentáció - a szerk.] s ez szükségképpen
gyengíti a kezdeti imázs karakterisztikumát.
A politikai mező szűkülése, néhány nagy párt tartós kiemelkedése azzal a következménnyel járt, hogy a különböző társadalmi csoportok érdekeinek és értékeinek képviselete, azaz hogy a pártok a legkülönfélébb érdekeket egyesítő néppártok igyekeznek lenni.
Ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben
kellőképp széles csoportok érintettek (munkanélküliség, devizahitelesek, kisgyermekesek, stb.)
a nagy pártok is
az érintettek érdekképviselőiként jelenítik meg magukat.
Nyilván nem mindegy azonban, hogy ezt melyik párt mennyire
hitelesen képes megtenni,
az érintettek melyik párt imázsával, megtapasztalt gyakorlatával érzik valóban összekapcsolhatónak saját érdekeik képviseletét.
A rendszerváltás környékén a pártok által megszólaltatott igények között hangsúlyosan szerepelt
a szociális piacgazdaság,
az esélyegyenlőség,
a biztonságos szociális háló,
a leszakadás megállítása,
az oktatási, egészségügyi egyenlőtlenségek kritikája – ezek említése mára csökkent (bár a szociális kérdések az előtérben maradtak, ezek szociáldemokrata jellegű felvetése, amelynek a rendszerváltás idején a svéd típusú jóléti modell mintája adta a hátterét,
mára – a közben Európa-szerte növekvő életszínvonal-polarizáció tapasztalatainak közegében – kevésbé kap képviseletet).
Természetesen
AZ ÉLETSZÍNVONAL-JAVÍTÁS ÍGÉRETEI ÉS
ELŐTÉRBE HELYEZETT ESZKÖZEI
MINDIG A VONZÓBB PROGRAMOK KÖZÉ TARTOZNAK.
A 2014-es kampányban |
|
Kormány |
Ellenzék |
|
|
a 2010 óta hatalmon lévő kormány sikereként megjeleníthető téma |
rezsicsökkentés tapasztalatával szemben az ellenzék |
rezsicsökkentés” |
fűtéskorszerűsítés |
volt ilyen hangsúlyos, |
önmagában valóban ésszerű cél |
és mint sokakat érintő, valóságos tapasztalat, sikert is hozott a kormánypártoknak. |
hasznát az áremelések el is vihetik |
kézzelfoghatóbban |
nem a fogyasztók, hanem a SZOLGÁLTATÓ CÉGEK SZEMÉVEL nézi a helyzetet. |
közvetlenebbül javít |
|
|
|
|
magánnyugdíjpénztár-államosítás kritikája |
|
tűnhetett analóg módon BANKÉRDEKEK KÉPVISELETÉNEK (kifejtés nélkül) |
|
|
a gazdasági mutatók javulását |
katasztrofális romlás |
kevésbé volt érzékelhető |
a többség tapasztalatai nem támasztották alá |
|
|
|
fiatalok elvándorlásának kérdése |
|
a folyamat szintén a gazdasági kilátástalanság helyzetét produkáló előző kormányzati ciklusban kezdődött, ennek a problémának a megoldására sem tűntek a 2010 előtti évek kormánypártjai - a megfelelő erőnek |
|
|
szakminisztere kompromisszumkészségére támaszkodva a kormánynak e területen sikerült csökkentenie a feszültséget |
felsőoktatásban hozott egyes rendelkezések |
|
|
|
orvos-elvándorlás |
|
az egészségügy meglehetősen rossz helyzete |
|
hosszú várólistákkal, elszegényedett kórházakkal |
népszavazás, társadalmi ellenállás a |
|
egészségügy tervezett privatizálásával szemben |
|
egészségügyi lehetőségek polarizálása |
korábbi kormányzásának bukása éppen azzal a kezdődött |
|
a megoldásnak nem letéteményesei |
|
|
kormányoldal elsősorban |
|
középosztály húzóerejére |
|
ezt ígérte a kormányra kerülése előtti kampányban is, nem volt hiteltelen |
|
|
|
határon túli magyarok szavazati joga |
|
EU adta lehetőség |
|
egyetlen korábbi kormány által sem felvállalt gesztus |
|
a kisebbségi sors gyakran igen negatív következményeinek terhét hordó csoportok irányában |
|
öntudat, szubjektív politikai biztonságérzet odaát |
|
trianoni trauma évszázados érzelmi veszteségérzete csökkent |
|
|
|
munka országa |
|
munkahelyteremtés, közmunka |
„rossz irányban haladnak”. nem igazolódott |
|
|
Magyarország megnövekedett vonzerejének hangsúlyozása |
|
hétköznapi tapasztalat – turizmus a külföldiek körében nagymértékben fokozódott |
ellentétes állításai |
|
egyes bankok, szolgáltató multinacionális cégek elégedetlenségét fejezte ki |
|
A BANKOK ÉS MULTIK ÉRDEKKÉPVISELŐI |
|
|
árvíz |
|
összefogás erejének élménye |
|
összességében sikeres volt |
súlyos hibák is |
védekezést megszervező kormány |
|
pozitív tapasztalatok vonzereje beépítve |
|
|
|
építés |
|
Új létesítmények megnyitása, mint |
átlátszó időzítés |
tendencia |
|
egyszerre egy sor önmagában is szimbolikus (és nagy jelentőségű) térség, intézmény megnyitását jelentette (4-es metró, Erzsébet tér, Várkert bazár, Kossuth-tér, több üzem megnyitása |
|
lendület, prosperitás |
|