II. TENDENCIÁK
II-5 Hozzám beszélsz? Hogyan lesz sikeres egy szimbolizáció? (Bal - jobb; nemzet/Európa/nagyvilág)
Forrás: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - A 2014-es választási kampány vizuális üzeneteinek szimbolikus és értékvonatkozásai - című tanulmánya nyomán
Hozzáférés: 2018-02-10
Utolsó formázás: 2018-08-03
BAL-JOBB, NEMZET-EURÓPA-NAGYVILÁG
II-5-1 Bal – jobb [részletesen ld. még:
II-7-2 Ezért fogékonyak a negatív kampányra a magyar választók és
II-7-3 Ilyen a magyar társadalom kettőssége - a szerk.]
A bal és jobboldal hagyományos értelmezése mindinkább alkalmazhatatlan; s helyét inkább a
nemzeti versus nemzetek feletti megoszlás veszi át.
Ugyan a pártok továbbra is jobboldaliként és baloldaliként határozzák meg magukat, és szavazóik nagyrészt a hagyományos pártszimpátiák, bal-, illetve jobboldali értékek alapján választanak közöttük, de ez sok tekintetben félrevezető.
A kormánypártok kétharmados többsége – mint ezt már korábbi elemzéseinkben is megírtuk – nagymértékben annak köszönhető, hogy
A KAPITALIZMUS ÁLTAL
A „VESZTESEK” SZEREPÉBE HOZOTT,
S EBBE BELE NEM TÖRŐDŐ NAGY TÖMEGEK
LÁTENS ANTIKAPITALISTA ÉRZELMEIRE
FOGÉKONYABBNAK BIZONYULTAK
A MAGUKAT JOBBOLDALIKÉNT MEGHATÁROZÓ PÁRTOK,
mint a nyíltan pro kapitalista értékeket képviselő úgynevezett baloldaliak.
A valódi választóvonal a két oldal között mindinkább abban van, hogy
mekkora hangsúlyt adnak a „nemzeti” szempontoknak.
Ez a kérdés a domináns nemzetek esetében egyértelműen értelmezhető a bal/jobb metszetben: a nemzeti érdekek képviselete ezekben a társadalmakban egyúttal hatalom-képviseletet is jelent, a hatalmi status quo védelmét, s ez hagyományosan jobboldali pozíció.
Amikor azonban egy ország a nemzetközi viszonyokban gazdasági-politikai alárendeltség helyzetébe kerül, és a hatalom, ami az emberek jelentős részét alárendelt helyzetbe hozza – nemzetfeletti,
a hagyományos értelemben vett baloldaliság az ezzel szembeni ellenállást, tehát a kisnemzet érdekvédelmét jelentené.
Ezt a szerepkört azonban a jelenlegi magyar politikai palettán az úgynevezett jobboldali pártok – és némileg
bátortalanabbul – az LMP vállalja fel.
Ezekkel szemben néhány kisebb párt azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi parlamenti „baloldali” pártok valójában nem baloldaliak, s a parlamenti „baloldal” helyett csak ők képviselnek valódi baloldali értékeket. (Munkáspárt, KTI, SMS, Szociáldemokraták).
II-5-2 Nemzet/Európa/nagyvilág
Az Európához való viszony ambivalens ebből a szempontból: mindmáig
a magyarországi pártok többsége alapvetően Európa-párti abban az értelemben, amit
az európai kultúrkörhöz tartozás,
az európai jóléti társadalom és
az európában kialakult parlamentáris demokrácia,
az európán belüli határok nyitottsága jelent;
VÁLASZTÓVONAL van azonban
a föderalista Európa felfogás és
a „nemzetek Európája”
koncepció között,
s itt a nemzeti érdekeket hangsúlyozók a kampányban is építhettek – és építettek is -- azon negatív tapasztalatokra, amelyek az EU egyes bürokratikus központi intézkedéseinek formájában Magyarországon is sokakat érintettek.
Míg a rendszerváltás idején, és az azt követő években az EU mint vágyott paradicsom jelent meg a kampányanyagokban, és az EU neves politikusai mint referenciaszemélyek, ajánló támogatók szerepeltek a kampányfilmekben, ez az idilli kép fokozatosan elhalványodott, és sokan az EU hanyatlását kezdték jósolni.
Kormányoldal |
A baloldal |
nemzeti érdekek csorbulására utaló tapasztalatok |
az EU-bürokráciát próbálta felhasználni-mozgósítani a kormánnyal szemben |
különválasztotta az európai értékek (és az Európához tartozás) igenlését |
a kormány - centralizáló intézkedéseiaz európai értékekkel ellentétesek |
az EU-bürokrácia elleni küzdelemtől |
|
sikeresen azonosítva ezt a küzdelmet az ellenzéki kritikák elutasításával |
antidemokratikus tendencia |
nemzeti függetlenség, például |
|
IMF hitel idő előtti visszafizetése |
|
kikerülés a különböző EU-büntetések hatálya alól |
|
EU-parlamentben a saját álláspont kemény megvédelmezése |
|
jelenleg az ország EU-függősége közvetlenebb |
paksi szerződés csökkentheti a függetlenséget |
hatalmi helyzetben ők is valamilyen függőséget eredményező szerződéseket támogattak |
orosz függőségbe visszakerülés veszélye |
minimális mértékben sem átlátható, hogy melyik lehetőség milyenfokú függőséget is okoz. |
|
LMP-nek az atomenergia-ellenessége „a realitásokkal nem számoló”, utópisztikus kisebbségi vélemény |
.
A küzdelem a két „oldal” között ezen a síkon kifejezetten akörül folyt tehát, hogy kinek sikerül
eredményesebben a szimbolizáció,
a problémák egy-egy szimbolikus alapkonfliktusba sűrítése;
s a választási eredmények tükrében ademokrácia/diktatúra szimbolizációnál
erősebbnek, a többség tapasztalataiban jobban igazolódónak bizonyult a
„nemzeti érdek”/„multi-érdekek” szimbolizáció.