II. Tendenciák
II-9. Mediatizáció
II-9-4 Ezt mondták magukról (Hívószavak, rejtett üzenetek, utalások)
Forrás: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - A 2014-es választási kampány vizuális üzeneteinek szimbolikus és értékvonatkozásai - című tanulmánya nyomán
Hozzáférés: 2018-02-10
Utolsó formázás: 2018-08-03
II-9-4 Ezt mondták magukról (Hívószavak, rejtett üzenetek, utalások)
a) „Társasházban lakom” (= én is ugyanolyan átlagember vagyok, mint a többség, nincs önálló villám, palotám)
b) „Feleségemmel 10/20/30 éve élünk (boldog) házasságban” (= kiegyensúlyozott a magánéletem, hűséges vagyok, megbecsülöm a társamat, lehet rám számítani).
c) „Két gyereket nevelünk” (= tudom, mit jelent manapság gyereket nevelni, a családunk nagysága is átlagos)
d) „3, (4, 5. stb.) gyereket nevelünk” (= nagycsaládosok vagyunk, vállaljuk a gyerekneveléssel járó anyagi áldozatokat, áldozunk a jövőért és a magyarság fennmaradásáért. Néha a család vallásosságára, vallási meggyőződésére is így a gyermekáldás elfogadásának jelzésével történik utalás).
e) „Felnőtt gyermekeim, unokáim vannak” (= érett, beérkezett emberről van szó, aki már több generáció életét és problémáit ismeri a közvetlen családjából is; becsülettel felnevelt már több gyereket, akiket vállalni is tud; unokái miatt sem mindegy számára a jövő alakulása).
f) „Szüleim/nagyszüleim/szépapám” foglalkozásának, lakóhelyének, politikai szerepvállalásának megemlítése (= milyen szocio-kulturális indíttatással rendelkezik a jelölt, büszke a családjára, ápolja az emléküket, méltó kíván lenni hozzájuk, fontosak számára a tradíciók).
g) „A kerületben/választókörzetben lakom születésem óta (10/20/30 éve)” (= erős a kötődésem a kerülethez, nem a pártja által odavezényelt import káder vagyok).
h) „Vidéki születésű vagyok” (illetve utalás a vidéken eltöltött évekre) (= ismerem a vidék életét, problémáit, számíthatnak rám a vidékiek, őket képviselem).
i) „Azt tanultuk meg otthon, hogy a becsületes, kitartó munka minden körülmények között eredményre vezet” (= munkával kell eredményeket elérni és nem helyezkedéssel, ügyeskedéssel; a képviselő neveltetése erre garancia)
j) „Piarista/ ciszter/ bencés/ premontrei/ ferences / református/ evangélikus, stb. gimnáziumban végeztem” (= jó színvonalú oktatási megalapozással rendelkezem, családom vallásos, (ráadásul katolikus/protestáns): különösen gyakori hívó szó azoknál a pártoknál, amelyekkel kapcsolatban az a sztereotip előítélet, hogy az adott pártnak nincs jó viszonya az egyházakkal, vagy, hogy tagjai között sok a zsidó).
k) „Ilyen és ilyen diplomám van” (= a jelölt képzett ember); több diploma (illetve jelenlegi továbbtanulás) esetében = rendszeresen fejleszti, tovább képezi magát. A diploma típusa – jogi / közgazdasági / orvosi / mérnöki / tanári / történész / szociológus stb.- is jelzés: milyen szaktudással/szaktudásokkal rendelkezik a jelölt, illetve milyen társadalmi “kaszt” presztízsjegyeire támaszkodhat).
l) A név előtt doktori cím (van, aki civilként nem használja, de választási szórólapján igen, és van, aki éppen fordítva) (= ez jelzés arról, hogy támaszkodik-e a jelölt a doktori cím nyújtotta tekintélyre).
m) „Ilyen és ilyen nyelven beszélek” (= 1 /2, 3, 4/ nyelv beszédszintű-tárgyalásszintű ismerete arra is utal, hogy az adott jelölt az országot méltóképpen és eredményesen tudja képviselni a külföldi gazdasági /politikai/diplomáciai kapcsolatokban.) Az sem mindegy, hogy melyek ezek a nyelvek: 1.) angol/német/francia/olasz stb - vagyis nagy nyugati nyelv; 2.) orosz - vagyis fontosnak tartja a keleti kapcsolatokat is, nem szégyelli a korábban szerzett ismereteit; 3.) kisebb (környező ország) nyelvének ismerete - fontosnak tartja a jószomszédi kapcsolatokat, a regionális lehetőségeket, illetve a közép-európaiság értékrendszerét; 4.) távoli, ’egzotikus’ nyelvek: japán, kínai - fontosak a távol-keleti kapcsolatok).
n) „XY folyóirat on-line kiadásának cikkírója” (= a friss, korszerű kommunikáció aktív résztvevője)
o) „Tanári diplomát is szereztem” (valami más jellegű -mérnök, közgazdász, művészeti- diploma mellé) (= a jelölt fontosnak tekinti a jövő nemzedékének felkészítését, maga is részt kíván ebben vállalni).
p) „Szakmámtól/foglalkozásomtól képviselőségem ellenére sem szakadtam el” (= nemcsak elidegenedett politikusként, de civilként is tudom látni a világot; ha nem választanak meg, van hova visszatérnem, nem vagyok kiszolgáltatva a politikának)
q) „Feleségem foglalkozása: ügyvéd /orvos /védőnő/tanár” stb. (= utalás a család miliőjére, a feleség foglalkozása révén milyen életterületekkel van kapcsolata, milyen gondokat, problémákat ismer).
r) „Szeretek sportolni/kirándulni” (= egészséges életmódot élek, edzett vagyok, jó a teherbíró képességem, szeretem (védem) a természetet).
s) „Sem a versenysportban, sem a közéletben nem tűröm a visszaéléseket” (=a jelölt sportoló – lásd az előző példát, + az egyenesség, tisztesség hangsúlyozása – és összekapcsolása a „sportszerű” életfelfogással).
t) „Hétköznapjainkat és ünnepeinket színesítik az ízletes borok és finom ételek” (= a mindennapok életélvezetének értékelése, borkultúra + gasztronómiai jártasság /ennek jelentősége és presztízse nagyon felértékelődött az utóbbi években/)
u) „A környezetbarát technológiák fejlesztésének élharcosa vagyok” (= egyszerre képviselője a technikai fejlődésnek és a környezet védelmének)
v) Utalások külföldön eltöltött évekre (= nemzetközi tapasztalatokkal, jártassággal rendelkezik a jelölt, van kitekintése a világra, nem csupán országos méretekben gondolkodik. Itt sem mindegy persze az sem, hogy milyen ország van megnevezve (lásd a nyelveknél mondottakat). Például: „az Európai Tanácsnál eltöltött másfél évtizedes munka” (= 46 nemzetközi áttekintés, tapasztalatanyag és kapcsolatrendszer + a magyar EU-tagság melletti elkötelezettség)
w) „Ismerem a kerület lakóinak gondjait”, illetve: „én is osztozom a kerület lakóinak, gondjaiban és örömeiben”. (Itt a sorrend is beszédes lehet, egészen más attitűdre utal , ha valaki előbb a gondokat aztán az örömöket, vagy fordítva: előbb az örömöket és csak utána a gondokat, vagy főleg ha csak a gondokat említi /gyakran az ellenzékben lévők inkább a gondokkal kezdik, a kormánypártok jelöltjei pedig hajlamosabbak előbb az örömökre utalni. Az üzenet egésze megint a jelöltnek az átlagemberek közé tartozását, népképviselő voltát emeli ki).
x) „Rendszeresen találkozom választóimmal a templom előtt” (= rendszeres vallásgyakorló vagyok; fontosak számomra az így szerzett emberi kapcsolatok, merthogy a templom nem csupán Isten háza, hanem az oda járó emberek közösségének helye is).
y) „Ismerem a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, szakrendelőt, közérteket, piacot, uszodát” (= részvétel a mindennapi élet színterein, azok működésének, problémáinak első kézből, belülről való ismerete).
z) „Ajánlószelvényeket gyűjtünk X irodában, Z boltban, a templom előtt, stb.” (= hol mindenütt vannak jelen a mi embereink, kikhez lehet bátran fordulni).” 99
a) „Társasházban lakom” (= én is ugyanolyan átlagember vagyok, mint a többség, nincs önálló villám, palotám)
b) „Feleségemmel 10/20/30 éve élünk (boldog) házasságban” (= kiegyensúlyozott a magánéletem, hűséges vagyok, megbecsülöm a társamat, lehet rám számítani).
c) „Két gyereket nevelünk” (= tudom, mit jelent manapság gyereket nevelni, a családunk nagysága is átlagos)
d) „3, (4, 5. stb.) gyereket nevelünk” (= nagycsaládosok vagyunk, vállaljuk a gyerekneveléssel járó anyagi áldozatokat, áldozunk a jövőért és a magyarság fennmaradásáért. Néha a család vallásosságára, vallási meggyőződésére is így a gyermekáldás elfogadásának jelzésével történik utalás).
e) „Felnőtt gyermekeim, unokáim vannak” (= érett, beérkezett emberről van szó, aki már több generáció életét és problémáit ismeri a közvetlen családjából is; becsülettel felnevelt már több gyereket, akiket vállalni is tud; unokái miatt sem mindegy számára a jövő alakulása).
f) „Szüleim/nagyszüleim/szépapám” foglalkozásának, lakóhelyének, politikai szerepvállalásának megemlítése (= milyen szocio-kulturális indíttatással rendelkezik a jelölt, büszke a családjára, ápolja az emléküket, méltó kíván lenni hozzájuk, fontosak számára a tradíciók).
g) „A kerületben/választókörzetben lakom születésem óta (10/20/30 éve)” (= erős a kötődésem a kerülethez, nem a pártja által odavezényelt import káder vagyok).
h) „Vidéki születésű vagyok” (illetve utalás a vidéken eltöltött évekre) (= ismerem a vidék életét, problémáit, számíthatnak rám a vidékiek, őket képviselem).
98 Vona Gábor említett álruhás megjelenésétől (kőművesként, betegszállítóként, pizza futárként), amellyel egyértelműen azt igyekezett üzenni, hogy őt érdeklik az emberek mindennapjai, a „nemzeti konzultációkat” szervező és bázisával számos más módon is kapcsolatot tartó Fideszen, az igen sok választói gyűlést tartó MSZP-n át a magát teljesen alulról szerveződő mozgalomként bemutató SMSig, amely éppen azzal a nagypolitikával szemben próbálja magát definiálni, amely „elszakadt a társadalom valóságától”.
45
i) „Azt tanultuk meg otthon, hogy a becsületes, kitartó munka minden körülmények között eredményre vezet” (= munkával kell eredményeket elérni és nem helyezkedéssel, ügyeskedéssel; a képviselő neveltetése erre garancia)
j) „Piarista/ciszter/bencés/premontrei/ferences/református/evangélikus, stb. gimnáziumban végeztem” (= jó színvonalú oktatási megalapozással rendelkezem, családom vallásos, (ráadásul katolikus/protestáns): különösen gyakori hívó szó azoknál a pártoknál, amelyekkel kapcsolatban az a sztereotip előítélet, hogy az adott pártnak nincs jó viszonya az egyházakkal, vagy, hogy tagjai között sok a zsidó).
k) „Ilyen és ilyen diplomám van” (= a jelölt képzett ember); több diploma (illetve jelenlegi továbbtanulás) esetében = rendszeresen fejleszti, tovább képezi magát. A diploma típusa – jogi / közgazdasági / orvosi / mérnöki / tanári / történész / szociológus stb.- is jelzés: milyen szaktudással/szaktudásokkal rendelkezik a jelölt, illetve milyen társadalmi “kaszt” presztízsjegyeire támaszkodhat).
l) A név előtt doktori cím (van, aki civilként nem használja, de választási szórólapján igen, és van, aki éppen fordítva) (= ez jelzés arról, hogy támaszkodik-e a jelölt a doktori cím nyújtotta tekintélyre).
m) „Ilyen és ilyen nyelven beszélek” (= 1 /2, 3, 4/ nyelv beszédszintű-tárgyalásszintű ismerete arra is utal, hogy az adott jelölt az országot méltóképpen és eredményesen tudja képviselni a külföldi gazdasági /politikai/diplomáciai kapcsolatokban.) Az sem mindegy, hogy melyek ezek a nyelvek: 1.) angol/német/francia/olasz stb - vagyis nagy nyugati nyelv; 2.) orosz - vagyis fontosnak tartja a keleti kapcsolatokat is, nem szégyelli a korábban szerzett ismereteit; 3.) kisebb (környező ország) nyelvének ismerete - fontosnak tartja a jószomszédi kapcsolatokat, a regionális lehetőségeket, illetve a közép-európaiság értékrendszerét; 4.) távoli, ’egzotikus’ nyelvek: japán, kínai - fontosak a távol-keleti kapcsolatok).
n) „XY folyóirat on-line kiadásának cikkírója” (= a friss, korszerű kommunikáció aktív résztvevője)
o) „Tanári diplomát is szereztem” (valami más jellegű -mérnök, közgazdász, művészeti- diploma mellé) (= a jelölt fontosnak tekinti a jövő nemzedékének felkészítését, maga is részt kíván ebben vállalni).
p) „Szakmámtól/foglalkozásomtól képviselőségem ellenére sem szakadtam el” (= nemcsak elidegenedett politikusként, de civilként is tudom látni a világot; ha nem választanak meg, van hova visszatérnem, nem vagyok kiszolgáltatva a politikának)
q) „Feleségem foglalkozása: ügyvéd /orvos /védőnő/tanár” stb. (= utalás a család miliőjére, a feleség foglalkozása révén milyen életterületekkel van kapcsolata, milyen gondokat, problémákat ismer).
r) „Szeretek sportolni/kirándulni” (= egészséges életmódot élek, edzett vagyok, jó a teherbíró képességem, szeretem (védem) a természetet).
s) „Sem a versenysportban, sem a közéletben nem tűröm a visszaéléseket” (=a jelölt sportoló – lásd az előző példát, + az egyenesség, tisztesség hangsúlyozása – és összekapcsolása a „sportszerű” életfelfogással).
t) „Hétköznapjainkat és ünnepeinket színesítik az ízletes borok és finom ételek” (= a mindennapok életélvezetének értékelése, borkultúra + gasztronómiai jártasság /ennek jelentősége és presztízse nagyon felértékelődött az utóbbi években/)
u) „A környezetbarát technológiák fejlesztésének élharcosa vagyok” (= egyszerre képviselője a technikai fejlődésnek és a környezet védelmének)
v) Utalások külföldön eltöltött évekre (= nemzetközi tapasztalatokkal, jártassággal rendelkezik a jelölt, van kitekintése a világra, nem csupán országos méretekben gondolkodik. Itt sem mindegy persze az sem, hogy milyen ország van megnevezve (lásd a nyelveknél mondottakat). Például: „az Európai Tanácsnál eltöltött másfél évtizedes munka” (= 46 nemzetközi áttekintés, tapasztalatanyag és kapcsolatrendszer + a magyar EU-tagság melletti elkötelezettség)
w) „Ismerem a kerület lakóinak gondjait”, illetve: „én is osztozom a kerület lakóinak, gondjaiban és örömeiben”. (Itt a sorrend is beszédes lehet, egészen más attitűdre utal , ha valaki előbb a gondokat aztán az örömöket, vagy fordítva: előbb az örömöket és csak utána a gondokat, vagy főleg ha csak a gondokat említi /gyakran az ellenzékben lévők inkább a gondokkal kezdik, a kormánypártok jelöltjei pedig hajlamosabbak előbb az örömökre utalni. Az üzenet egésze megint a jelöltnek az átlagemberek közé tartozását, népképviselő voltát emeli ki).
x) „Rendszeresen találkozom választóimmal a templom előtt” (= rendszeres vallásgyakorló vagyok; fontosak számomra az így szerzett emberi kapcsolatok, merthogy a templom nem csupán Isten háza, hanem az oda járó emberek közösségének helye is).
y) „Ismerem a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, szakrendelőt, közérteket, piacot, uszodát” (= részvétel a mindennapi élet színterein, azok működésének, problémáinak első kézből, belülről való ismerete).
z) „Ajánlószelvényeket gyűjtünk X irodában, Z boltban, a templom előtt, stb.” (= hol mindenütt vannak jelen a mi embereink, kikhez lehet bátran fordulni).” 99