Így nyerd meg - Útmutató választási kampányokhoz

II. TENDENCIÁK

II-7-1 A negatív kampányok három célja és 10 eszköze 

Forrás: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - A 2014-es választási kampány vizuális üzeneteinek szimbolikus és értékvonatkozásai - című tanulmánya nyomán

Hozzáférés: 2018-02-10

Utolsó formázás: 2018-08-03

A mondandóját dramatizáltan előadó hatása nyilván nagyobb, mint azé, aki pusztán ismerteti az álláspontját.

II-7-1-1 A NEGATÍV KAMPÁNY NÖVELI A HATÉKONYSÁGOT, AZZAL, HOGY A FÉLELEMRE ÉPÍT

A negatív kampány

keltette félelem növeli a hatékonyságot, amennyiben

erősebb hatást biztosít, mint a pusztán pozitív képzetek mozgósítása.

A magyarországi esetben

- az egyik oldalról a kommunizmus visszatértétől,

- a másik esetben a diktatúrától való félelem fenyegetését jelentette a két oldal támogatói számára.

II-7-1-2 SAJÁT HÍVEK ÖSSZETARTÁSA

A negatív kampány

a saját hívek elszántságát próbálja

az ellenfél démonizálásával növelni,

elsődleges célja az elkötelezett hívek összetartásának erősítése,

önmagában nem hatékonyabb a pozitívnál,

de kivédi az ellenfél negatív kampányát, akit,

mire saját támadását megindítja, már hiteltelenné lehetett tenni.

II-7-1-3 AZ ELLENFÉL GYENGÍTÉSE ÉS A BIZONYTALANOK TÁVOL TARTÁSA

A negatív kampány

nem annyira a saját erő demonstrálásáról, mint

az ellenfél gyengítéséről szól,

keltette rossz érzések a bizonytalanokat, semlegeseket tovább távolítják a politikától, s

leleplezése (mint a politika „piszkos” módszereinek kritikája) tovább csökkentheti a választási részvételt,

a választások eleve az elkötelezettekre szűkülnek le, amiből az következik, hogy

ez az egész folyamat inkább előnyben lévő politikai aktorok számára kedvező

lemondva a, bizonytalanokról, akiket a negatív kampány inkább eltaszít.

7-1-4 Eszközök

7-1-4-1 FÉLELEMKELTÉS

A magyarországi esetben

- az egyik oldalról a kommunizmus visszatértétől,

- a másik esetben a diktatúrától való félelem fenyegetését jelentette a két oldal támogatói számára.

7-1-4-2 KÖLCSÖNÖS, SZINTE VALLÁSI GYŰLÖLETTÉ FOKOZOTT ELLENSÉGESSÉG

Ezt a félelmet a negatív kampányok mértéktelenül igyekeztek felerősíteni.

Ebben a struktúrában a választások tétje nem egyszerűen parlamenti pártok váltakozása a hatalomban, hanem

- rendszerek ütközése, illetve az ellenfél pártjaiba szerveződött (egységesnek tekintett) erők, mintegy

- a „Gonosz” támadása a „Jók” ellen.

7-1-4-3 GYŰLÖLETBESZÉD, KÖLCSÖNÖS VÁDASKODÁS, KETTŐS MÉRCE ALKALMAZÁSA

„Az önigazolás, a szépítő hazugság illetve a gyűlöletbeszéd két alrendszere egymást tartja fenn,

a nyelvi kultúrharc fegyverzeteként” és

a másik sikeresnek vélt eszközeinek gátlástalan másolása.

7-1-4-4 ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK

Összeesküvés-elméletek

általában olyankor keletkeznek, amikor a

- a társadalmi lét valódi mozgatóerői nem látszanak világosan (részletesen lásd a II-8-1 fejezetben. azaz ITT- a szerk.)

                       8-1-1 MAGYARÁZATOK NÉLKÜL (REJTÉLYEK)

                       8-1-2 A MÁGIKUS VILÁGKÉP MAGYARÁZ (MÁGIA)

                       8-1-3 AKIKNEK NEM ÉRDEKÜK A MAGYARÁZAT

                                (VARÁZSLÓK)

- elvész a bizalom a társadalom professzionális értelmezőiben, magyarázóiban (részletesen lásd a II-8-2 fejezetben azaz ITT)- a szerk.)

                        8-2-1 AMIKOR ELVÉSZ A BIZALOM

                        8-2-2 PEDIG ALAPVETŐ VÁGYUNK A MÁSIK

                                 MEGBÍZHATÓSÁGA

 - túl nagy távolság van az egyes társadalmi csoportok között (részletesen lásd II-8-3 fejezetben, azaz ITT - a szerk.)

                       8-3-1 TÚLSÁGOSAN NAGY TÁVOLSÁGOK

                       8-3-2 CÉLCSOPORTOK

                  [Három lehetséges magyarázat és egy ráadás ITT

                    8-4-1 A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK

                    8-4-2 A RENDSZER IGAZSÁGTALANSÁGAI, MŰKÖDÉSI

                             ZAVARAI

                    8-4-3 A „JÓ” ÉS A „GONOSZ” HARCA

                    8-4-4 A VILÁG: INHOMOGÉN CSOPORTOK ÉRDEKEINEK

                             EREDŐJE]

7-1-4-5 ÉRZELEM- ÉS INDULATVEZÉRELT PROPAGANDA-KIADVÁNYOK, KÉPEK, KIFEJEZÉSEK, PAPAGÁJ-KOMMANDÓ

„A Gyurcsány-kormány 7 főbűne” CÖF-kiadvány „főbűn” kifejezése

az egyszerű erkölcsi elmarasztalás vallási képzetkört kap: a politikai ellenfelet ezzel mintegy a Sátán táborába utalja.

7-1-4-6 AZ ELLENFÉL KRIMINALIZÁLÁSA. MÉDIA EGY OLDAL TEMATIZÁCIÓJA MELLETT

- a korrupciós ügyek,

- választási csalások sokaságának felvonultatása, és az

- ezekbe belekeveredett személyek összekapcsolása a (baloldali) pártok vezetőivel.

7-1-4-7 MONTÁZSHATÁS.

Összemosás: Hagyó=Simon=Gyurcsány, képen egymás fülébe súgnak valamit

7-1-4-8 KARAKTER-GYILKOSSÁG: FELNAGYÍTOTT TÉNYEK, SZLOGENEK SULYKOLÁSA

- Az ellenfél képviselőjét egy közvélemény által is negatívan megítélt cselekményben bűnösnek találják,

- a tényeket, ha kell, felnagyítják,

(tekintélyesebb személyek reputációjának rombolására bevetve olykor a gúny, a nevetségessé tétel eszközeit is),

- mindaddig napirenden tartják, sulykolják, amíg

a megcélzott személyt nem sikerül kiszorítani a politikai játéktérből,

illetve,

ha a támadás fő célja az illető pártja, akkor addig, amíg azzal gyengíteni lehet az adott pártot.

7-1-4-9 PLAKÁTRONGÁLÁSOK

intolerancia: az arc tönkretétele, az ember-mivolt megsemmisítése, dehonesztáló megbélyegzés

7-1-4-10 DEMONSTRÁLT ERŐ (nem csak negatívban)

a társadalmi felháborodás „utcára vitele”,

bár ezen akciók nem válnak a közvélemény többségét megnyerő „közüggyé”, de

időnként viszonylag nagyszámban összegyűlő tömegek jelennek meg mögötte