Így nyerd meg - Útmutató választási kampányokhoz

II. TENDENCIÁK

II-7 Összeütközések negatív kampányban (Megosztottság: jobb és bal, előnyök-hátrányok a körülmények hatására, kritika: hatások, következmények, károk )

Forrás: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - A 2014-es választási kampány vizuális üzeneteinek szimbolikus és értékvonatkozásai - című tanulmánya nyomán

Hozzáférés: 2018-02-10

Utolsó formázás: 2018-08-03

Ebben a fejezetben:

II-7-0-1 A politikai mező kétpólusú ideológiai megosztottsága: jobb és bal

II-7-0-2 Hátrányban – előnyben. A körülmények jelentős módosító hatásai

II-7-0-3 Kritika: hatások, következmények, károk

II-7-0-1 A politikai mező kétpólusú ideológiai megosztottsága: jobb és bal

A parlamentáris demokráciák a társadalom vertikális rendi tagozódását

a polgári társadalmak ideológiai megosztottságával helyettesítették.

Ebben a társadalmi rendszerben az ideológiai megosztottságon keresztül fejeződnek ki

a domináns csoportok érdekellentétei, és

– hogy megőrizzék felettük hegemóniájukat – ebbe csatornázzák be az alávetett csoportok érdekeinek

megszólaltatását is.

Ennek a rendszernek alapérdeke, hogy

ilyen ideológiai megosztottságok tagolják a társadalmat, állítsák szembe egymással annak csoportjait.

[Divide et impera - a szerk.]

A pártok közti ellentétek és ütközések természetesek egy olyan szerkezetben, amely a különböző erők versenyén alapszik.

AZ ÜTKÖZÉS ERŐPRÓBA IS,

AZ ERŐ MUTATÁSA PEDIG NÉLKÜLÖZHETETLEN

A POLITIKAI MEZŐBEN, AMI

A HATALOM MEGSZERZÉSÉRŐL SZÓL:

A HATALOM MINDIG

A NAGYOBB ERŐ FELMUTATÓJÁNAK A „JUTALMA”.

Bár a DEMONSTRÁLT ERŐ (a társadalmi felháborodás „utcára vitele”, az időnként viszonylag nagyszámban összegyűlő tömegek) akciói nem válnak a közvélemény többségét megnyerő „közüggyé”, de

a KÖVETKEZETESEN ALKALMAZOTT SZIMBOLIZÁCIÓ is ezt erősíti.

Ugyanakkor a politikai mezőt jobb-, és baloldalra osztó testmetaforának van egy másik oldala is.

A testben a bal és jobb együtt alkotják az egészet, egymásra vannak utalva.

Amikor jól működik a parlamentáris demokrácia, akkor az oldalak pontosan tudják, hogy

a másik oldalra, annak értékeire is szükség van, és így

– a kölcsönös tisztelet jegyében – is viszonyulnak egymáshoz.

A kétpólusú megosztottsággal szembeni általános társadalmi közérzület

megerősítheti új, politikai erők esélyeit, de

ha azok is bekeverednek az adok-kapokba, akkor

egy idő múlva maga a parlamenti politizálás veszítheti el a legitimációját,

illetve

ahhoz, hogy egy pártot „harmadik erőként” fogadjanak el, valóban erő, tömegtámogatás is kell.

II-7-0-2 Hátrányban – előnyben. A körülmények jelentős módosító hatásai

Lehet érdemes negatív kampányt folytatni, amikor

egy politikai erő némi hátrányban van, hogy ezáltal

jelezzék azokat a veszélyeket, amelyek az ellenfél győzelmétől várhatók,

az előnyben lévőnek pedig az az előnyös, ha

a büszkeség és

lelkesedés pozitív érzéseivel „betonozza be” a helyzetét.

A bizonytalanokra gyakorolt negatív hatás ebben a felfogásban

az ellenféltől való távoltartásuk előnyével (? - a szerk.) jár.

Vannak, akik szerint a negatív kampány-hatás

nem igazán jelentős a választói döntések szempontjából, illetve

nagy mértékben függ a körülményektől.

Ehhez kapcsolható az a koncepció, miszerint

a kormányon lévő pártoknak általában kedvező, ha félelemkeltő események történnek (vagy ilyenek veszélye valószínűsíthető); ilyenkor

a társadalom jelentős része felsorakozik a kormányzat mögött (rally around the flag effect).

Persze ez sem abszolút törvény,

nagy mértékben függ attól, hogy a közvélemény az eseményben (illetve a fenyegetésben)

érzi-e a kormányzatnak is a felelősségét. (Krekó, 2007)